Március 10., vasárnap
Szörnyű rémálmom volt éjszaka. Egy ismeretlen plasztikai sebészhez mentem konzultációra, aki egyszerűen nem akart elengedni a rendelőjéből. Én már mentem volna el – ő meg folyton elkapott és visszahúzott, hiába menekültem volna előle. Brrr.
De legalább a gyerekek átaludták az éjszakát. Nina ugyan öt után elkezdett nyöszörögni, úgyhogy az apja megetette – de hamarosan be kellett látnia, hogy már nem fog visszaaludni, mert tele az orra takonnyal, és nem kap levegőt. Egyesült erővel kicipeltük hát az orrszívót (meg a gyereket) a nappaliba, és leszívtuk az orrát – amire nyilván felébredtek a tesói is. Úgyhogy vasárnap, hét óra előtt pár perccel az egész banda kint ült a konyhában.
Nagyszerű.
Mielőtt tovább olvasnál, kérlek járulj hozzá a blog működéséhez egy egyszeri összeggel a https://www.gofundme.com/nina-naploja oldalon, vagy kérj forintos átutalást, és aztán jelentkezz be. Minden ezzel kapcsolatos adatot megtalálsz az Információ fül alatt.
“Hetvenedik rész – Kisbabával pszichológushoz menni nem jó ötlet” bejegyzéshez 96 hozzászólás