Március 6., szerda
Én már tényleg nem hiszem el ezt az országot!! Komolyan mondom, néha egészen olyan érzésem van, mintha valami tragikomédia főszereplője lennék… a balek, akinek soha semmi nem sikerül normálisan, pedig ő annyira próbálkozik, mégis mindig valami csávába kerül. Most például kiderült, hogy a munkanélküli papírjaimat, amiket január 30-án leadtam a munkahelyemen, ők pedig (elvileg) postáztak a hivatalba, egyszerűen ELVESZÍTETTÉK – vagyis sehol sem szerepelek a nyilvántartásban!
Ha ez nem lenne már önmagában is elég rossz, még hozzátenném, hogy minderre csak azért derült fény, mert Férj egész múlt héten nem hagyott békén, és minden nap csesztetett egy sort azért, hogy intézzük már el a kiegészítő biztosításomat.
Mielőtt tovább olvasnál, kérlek járulj hozzá a blog működéséhez egy egyszeri összeggel a https://www.gofundme.com/nina-naploja oldalon, vagy kérj forintos átutalást, és aztán jelentkezz be. Minden ezzel kapcsolatos adatot megtalálsz az Információ fül alatt.
“Hatvankilencedik rész – Tikk, vagy nem tikk?” bejegyzéshez 57 hozzászólás