Negyvennegyedik rész – Váratlan fordulat

Október 29., vasárnap

Az első reggel, amikor talán már nem fáj annyira a felfázás… egyébként pedig óraátállítás. Megint.

Természetesen ismerem a hivatalos magyarázatot arról, miért van rá szükség minden évben és az energiáról, amit így megspórolunk – mégis, az agyam mélyén folyton egy olyan sunyi gondolat bujkál, hogy ez valójában nem más, mint egy hatalmas, jól álcázott, össznépi szivatás.

Ráadásul évente.

KÉTSZER.

(Nem is annyira) titkos elméletem szerint VALÓJÁBAN az óraátállításra csak azért van szükség, hogy így teszteljék világszerte a kisgyermekes szülők idegeinek feszességét, illetve mentális tűrőképességét, így trenírozva ki őket egy későbbi apokalipszisre vagy hasonló próbatételre.

Mielőtt tovább olvasnál, kérlek járulj hozzá a blog működéséhez egy egyszeri összeggel a https://www.gofundme.com/nina-naploja oldalon, vagy kérj forintos átutalást, és aztán jelentkezz be. Minden ezzel kapcsolatos adatot megtalálsz az Információ fül alatt.

Mikor az élet közbeszól: Mama ma hajnalban örökre elment

Tudtuk régóta, számítottunk rá, mi közvetkezik… ettől még egy cseppet sem könnyebb, most, hogy bekövetkezett.

Mama ma hajnalban itt hagyott minket. Örökre.

Mielőtt tovább olvasnál, kérlek járulj hozzá a blog működéséhez egy egyszeri összeggel a https://www.gofundme.com/nina-naploja oldalon, vagy kérj forintos átutalást, és aztán jelentkezz be. Minden ezzel kapcsolatos adatot megtalálsz az Információ fül alatt.

Negyvenharmadik rész – Ugye nem költözünk innen sehova?

Október 26., csütörtök

A fél éjszakát ébren töltöttem… megvan ugyanis az a rossz szokásom, hogy ha valamiért felébredek, és kimegy az álom a szememből, akkor órákig is eltarthat, mire újra el bírok aludni.

Ilyenkor általában naplóírással ütöm el az időt… főleg, ha nem csak úgy felriadok, hanem egymás után többször is menni kell valamelyik gyerekhez, vagyis esélytelen, hogy két “riasztás” között normális alvás is szóba jöjjön.

Mielőtt tovább olvasnál, kérlek járulj hozzá a blog működéséhez egy egyszeri összeggel a https://www.gofundme.com/nina-naploja oldalon, vagy kérj forintos átutalást, és aztán jelentkezz be. Minden ezzel kapcsolatos adatot megtalálsz az Információ fül alatt.

Negyvenkettedik rész – Haj, haj és haj minden mennyiségben

Október 21. szombat – A sakkverseny

Hét óra. A Kicsi felébredt és ez azt jelenti, hogy nekem is kelni kell… nem hiszem el!! Legalább egyetlen nap lehetne, amikor kialudhatom magam.

Kis “anya gye-e-nem megyek-de gye-e” után végül csak kimegyek vele a nappaliba. Tétován jártatom ide-oda a szememet, mikor egyszercsak belémvillan, hogy “Basszus a sakkverseny!!” Rögtön utána pedig az, hogy azt se tudom, hányra kell menni – úgyhogy szélsebesen nekilátok megkeresni a tájékoztatót, nehogy elkéssünk – hogy nyilván sehol se találjam az átkozott ki papírfecnit.

Mielőtt tovább olvasnál, kérlek járulj hozzá a blog működéséhez egy egyszeri összeggel a https://www.gofundme.com/nina-naploja oldalon, vagy kérj forintos átutalást, és aztán jelentkezz be. Minden ezzel kapcsolatos adatot megtalálsz az Információ fül alatt.

Negyvenegyedik rész – “Memmondalak a…” kinek is?

Október 18., szerda

Miután a Kicsi tegnap este nem engedett el sehova maga mellől, és úgy kellett lopva kikúsznom a szorításából, mikor elaludt, hogy legalább férjnek beszámoljak a vívásról, nem bírtam kitenni tegnap a posztomat. Pedig már kész volt, mert a verseny alatt befejeztem, csak át kellett volna olvasni – de nem volt hozzá agyam, annyira elfáradtam.

Férjtől megtudhattam viszont, hogy meglett Cirmos gazdája, miután több fényképet is feltett róla a falusi facebook-csoportba.

Mielőtt tovább olvasnál, kérlek járulj hozzá a blog működéséhez egy egyszeri összeggel a https://www.gofundme.com/nina-naploja oldalon, vagy kérj forintos átutalást, és aztán jelentkezz be. Minden ezzel kapcsolatos adatot megtalálsz az Információ fül alatt.