Hetvenkettedik rész – Rég voltunk az ügyeleten, épp itt volt az ideje megjárni

Március 18., hétfő

Nem mondhatnám, hogy férjnek jól indult ez a nap…. kezdődött ott, hogy a Középső bepisilt.

Idejét se tudom, mikor volt ilyen utoljára. Most viszont hajnali ötkor átjött a szobánkba, ahol közölte az apjával a nyilvánvalót. Mivel én annyira fáradt voltam, hogy nem ébredtem fel az érkezésére sem, az apja intézkedett helyettem, aki – miután átöltöztette és befektette az ágyunkba a maga helyére (amit én szintén észre se vettem) – magunkra hagyott minket.

Mielőtt tovább olvasnál, kérlek járulj hozzá a blog működéséhez egy egyszeri összeggel a https://www.gofundme.com/nina-naploja oldalon, vagy kérj forintos átutalást, és aztán jelentkezz be. Minden ezzel kapcsolatos adatot megtalálsz az Információ fül alatt.

“Úgy éreztem, megfordult velem a világ” – Nina szüléstörténete a férj tollából

Ma van Nina első születésnapja. Ennek örömére Férj végre nekiült, és hosszas nyüstölés után végre befejezte az épp egy évvel ezelőtt elkezdett írását.

A nagy művet, melyből kiderül, hogy élte meg a lánya születését, én is csak pár nappal ezelőtt olvashattam el – és amennyire sokat nevettem az elején, annyira megkönnyeztem a végét. Fogadjátok hát ti is szeretettel első (és valószínűleg utolsó) bejegyzését a naplóban.

Mielőtt tovább olvasnál, kérlek járulj hozzá a blog működéséhez egy egyszeri összeggel a https://www.gofundme.com/nina-naploja oldalon, vagy kérj forintos átutalást, és aztán jelentkezz be. Minden ezzel kapcsolatos adatot megtalálsz az Információ fül alatt.
““Úgy éreztem, megfordult velem a világ” – Nina szüléstörténete a férj tollából” bővebben

Hetvenegyedik rész – Két névnap, két elrontott sütemény – és nem mellesleg rengeteg hányás

Március 14., csütörtök

Hajnali fél kettő. Nina megint felköhögte magát álmából.. egy órán át szerencsétlenkedtem vele, mire sikerült újra elaludnia. Leszívtam, befújtam, köhögéscsillapítót adtam, ringattam, etettem, cumiztattam… mindezt egyedül.

Férj ugyanis fel se bírt kelni. Szó szerint. Szerintem mostanra érte el a mélypontot: a gerinc- és lábfájdalma odáig fokozódott, hogy egy szimpla felállás is meghaladja a tűrőképességét, nemhogy egy éjszakai séta. Az egyetlen szerencse, hogy ma lesz a beszúrás – és én annyira, de annyira remélem, hogy utána javulni fog az állapota! Nem csak fizikálisan, hanem mentálisan is. Egyszerűen teljesen ki van esve a megszokott laza és vicces stílusából – helyette folyton rosszkedvű és sokszor még a legegyszerűbb dolgokat se bírja megcsinálni, annyira fáj az egész bal lába.

Mielőtt tovább olvasnál, kérlek járulj hozzá a blog működéséhez egy egyszeri összeggel a https://www.gofundme.com/nina-naploja oldalon, vagy kérj forintos átutalást, és aztán jelentkezz be. Minden ezzel kapcsolatos adatot megtalálsz az Információ fül alatt.
“Hetvenegyedik rész – Két névnap, két elrontott sütemény – és nem mellesleg rengeteg hányás” bővebben

Hetvenedik rész – Kisbabával pszichológushoz menni nem jó ötlet

Március 10., vasárnap 

Szörnyű rémálmom volt éjszaka. Egy ismeretlen plasztikai sebészhez mentem konzultációra, aki egyszerűen nem akart elengedni a rendelőjéből. Én már mentem volna el – ő meg folyton elkapott és visszahúzott, hiába menekültem volna előle. Brrr.

De legalább a gyerekek átaludták az éjszakát. Nina ugyan öt után elkezdett nyöszörögni, úgyhogy az apja megetette – de hamarosan be kellett látnia, hogy már nem fog visszaaludni, mert tele az orra takonnyal, és nem kap levegőt. Egyesült erővel kicipeltük hát az orrszívót (meg a gyereket) a nappaliba, és leszívtuk az orrát – amire nyilván felébredtek a tesói is. Úgyhogy vasárnap, hét óra előtt pár perccel az egész banda kint ült a konyhában.

Nagyszerű. 

Mielőtt tovább olvasnál, kérlek járulj hozzá a blog működéséhez egy egyszeri összeggel a https://www.gofundme.com/nina-naploja oldalon, vagy kérj forintos átutalást, és aztán jelentkezz be. Minden ezzel kapcsolatos adatot megtalálsz az Információ fül alatt.