Március 30., Nagyszombat
Nehéz napokon vagyunk túl… nem elég a betegség, Ninának alig egy hét alatt három helyett nyolc (!) foga lett: négy alul és négy felül. Ennek megfelelően eléggé nyűgös volt az elmúlt héten, és persze MINDENT a szájába vesz, ami csak létezik, és elérhető távolságban van tőle.
A húsvét sem indult jól… egyrészt acélszürke volt az ég, másrészt ömlött az eső és hideg is volt.
A Nagynak háromnapos sakkversenye volt, és bár az utolsó pillanatig kételkedtem benne, hogy el tud-e menni, hisz még tegnap is betegeskedett, reggel mégis úgy nyilatkozott, hogy jól van, és képes lesz játszani, úgyhogy az apja és a Kicsi kíséretében reggel fél kilenc után el is ment.
Mielőtt tovább olvasnál, kérlek járulj hozzá a blog működéséhez egy egyszeri összeggel a https://www.gofundme.com/nina-naploja oldalon, vagy kérj forintos átutalást, és aztán jelentkezz be. Minden ezzel kapcsolatos adatot megtalálsz az Információ fül alatt.
Sosem nézek focit. Párom sem, egyikünk családja sem, közeli barátaink sem. Egyetlen sógort tudok csak felsorolni, aki szereti. De igen, ez egy létező embertípus, akit nem köt le a 0:0 eredmény 90 perc szaladgálás után. Kábé bármelyik másik labdasport érdekesebb és izgalmasabb szerintem:)
Helyesek a tojásnyuszik!
Viszont ez a nyílt korosztályú sakkverseny milyen hülye ötlet!
Felnőttekkel csak a kis zsenipalántákat ereszteném össze, akiknek lehet így is sikerélményük.
Én se nézek soha, nem is érdekelt és férjet sem. Apám viszont a világ ÖSSZES focimeccsét végig bírja nézni – igaz, közben bebólint párszor, de ki nem hagyná így sem. Fiatalkorában sokat focizott is, de még most is néha.
A nyílt versenyt én is utálom, mert szegény Nagynak mindig kudarcélménye van – de már megmagyarázta neki a klub elnök, hogy gondoljon inkább arra, hogy így is fejlődik, és minden egyes lejátszott meccsből tanul valamit, ami majd hozzásegíti ahhoz, hogy később ő nyerjen. Sztem attól még baromság 😀
Mi sem nézünk focimeccset. Őszintén örültem, hogy a férjemet nem érdekli a foci, ugyanis én abban nőttem fel egy fociőrült báty, és egy szintén focikedvelő apa mellett. Apám legalább csak a vb- ket, eb- ket nézte. De tesóm, ő mindent IS: vb,eb, bl, német bajnokság, olasz bajnokság, roman bajnoksag, ehh…, plusz ő maga is focizott.
Nálunk csak apám az, aki ugyanezeket végignézi… de még az NB2-es meg hármas meccseket is. El nem tudom képzelni, mi az érdekes benne számára… a fiúk és a férjem nem ilyenek 😛
Az a nyuszitál eszméletlen aranyos, jövőre megcsinálom. Nálunk idén, kivételesen pont itt volt a család húsvétkor, úgyhogy akkora magyaros lakomát csaptunk, hogy csak na. Vicces volt, egyûtt vásároltam be sógorral, meg 3 gyerekkel, -akik mindneféle amerikai édességet, nassokat és borzalmas színû üdítöket jöttek válogatni maguknak és a hazai barátaiknak- így csak fél szemmel tudtam odafigyelni a sonka választásnál, így csak otthon derûlt ki hogy előre főzőtt sonkát sikerült venni, amit csak szeletelni kellett. Kicsit fura volt, mert mézes fûszeres páccal volt bekenve, így az édes kaláccsal meglehetősen érdekes volt az összhatás.
Amúgy nem tudom végûl mi lett a parkolós picnic-kel, de ez egy tipikusan amcsi szokás, ahol a stadion parkolóban komplett grill party alakul ki. Mindenki hozza a saját mobil grillét, sûtik a hotdog és hamburger hús, kukoricát, és a családok egymás között cserebelélik az ételt. Főleg az amerikai foci meccsek előtt, és már órákkal a kezdés előtt megtöltik a parkolót.
Nekem is nagyon megtetszettek a tojásnyuszik, azért is csináltam meg 🙂 Instán találtam, és annyira pofonegyszerű, kb fél perc munka van vele 😀
Jó lehetett az édes sonka 😀 Én idén nem főztem, csak jelképesen tálaltam fel egy kicsit a boltban vett, előre szeleteltből, mert nálunk rajtam kívül senki se szereti :S
Ez a parkolóban kajálás lehet hogy akkor az amcsiktól gyűrűzött be ide is, mert a franciák alapvetően nem ezek a típusok 😀 Majd megkérdezem E. apukáját alkalomadtán. Érdekes amúgy, hogy itt főleg az arabok meg a szegényebb franciák imádják azt, hogy elmennek valami parkba hétvégén v tópartra, és viszik a grillt, aztán szigorúan a parkolóban, még véletlens e a parkban vagy a tó partján, nekiállnak grillezni a kempingszékeken ülve. Tízezerszer láttam már… hát nem tudom, nekem ez nem kikapcsolódás, hogy egész vasárnap egy parkolóban üljek a kocsi mellett és szenes húst meg kolbászkát egyek, míg körülöttem háromszáz másik ember pont ugyanezt csinálja 😀 😛
Nem is értem, hogy mi lehet jó a forró beton /aszfalt placcon grillezesben nomád körülmények között. Egészen elképesztő /fura szokásokrol hallok itt a blogon 🙂 De fog hiányozni emiatt (is), de főleg amiatt, hogy amikor egy átlagostól stresszesebb nap után kiakadok, akkor elolvasom az aktuális bejegyzést vagy ragondolok egy régebbire és ez alapján megállapított, hogy a mi stresszesebb napunk hasonló a Ti átlagos napotokhoz és mások (Te is) sokszor leírod, hogy leszivtak az agyad a gyerekek. és akkor kicsit vissza tér belém az élet, hogy ez ‘így normális’.
Én sem értem 😀 Főleg, hogy közben tízezerhatszáz gyerek rohangászik ugyanott, óriási zajt csapva – plusz tuti folyton rettegnék, hogy melyik fut neki a forró grillnek. De tényleg így van…
Áhh, a kiakadást ne is mondd, tegnap már reggel 10-kor úgy éreztük, hogy ezt nem fogjuk tudni végigcsinálni, annyira de annyira fárasztóak voltak :DDD A végére csak sikerült, de hétkor mindenki ágyban volt, ma pedig egész nap pihentettük az idegeinket itthon 😂😂
Amúgy ha már nem leszek (azért van addig még kb 15 rész), akkor a Hát persze, hogy iszom! c. nagysikerű könyvet és folytatásait ajánlom figyelmedbe, én nagyon szerettem olvasni 😉
Köszi a tippet, megnézem a könyvet (tomegkozlekedesen szerintem lesz alkalmam olvasni)
Szerintem tetszeni fog 😉 Az első két részt magyarul olvastam, a következő kettőt meg angolul, de lehet azóta már azokat is lefordították 🙂 Amúgy nagyon könnyű a nyelvezete, nem nehéz angolul sem olvasni. Ja és amondanom se kell talán, hogy az is egy blogból nőtte ki magát könyvvé :DD
Esetleg azon nem gondolkodtál, hogy csinálsz egy utolsó olyan posztot, ami alatt lehet tovább beszélgetni? Olyan jó kis közösség van itt, én a kommenteket is szeretem olvasni 😊, és te is írhatnál néha, hogy mi a helyzet veletek. Vagy akár random témákról. Így legalább tudnánk rólatok, de nem lenne ennyi munkád a posztokkal.
Támogatom az ötletet! Elszomorít a gondolat, hogy lassan-lassan vége a naplónak. 🙁
Olyan jó titeket olvasni, és mindig megnyugszom, hogy az én gyerekeim és pont ilyen tökéletesen gyerekek, mint nálatok, szóval nem ufók, hanem csak még kicsik. 🙂
A kalács nagyon jól néz ki, akármilyen formája is lett, a nyuszitál meg egyenesen ultramenő. Ha nem felejtem el, megcsinálom jövőre.
Ja, elfelejtés! Az hogy lehet, hogy ennyi intéznivaló közepette a gyerekek mellett nem felejtetek el szinte semmit? Nekem csak tegnap lett volna egy fogszabályzós fogorvosi időpontom a gyerekeknek, de mivel a Kicsi beteg lett, teljesen kiment a fejemből. Pedig reggel még tudtam, sőt a munkahelyi naptáramba is felírtam. Aztán hazamentem és nekiálltam garázst takarítani, és este 7-kor, – túl egy töri esszé legépelésén, 3 db vacsora készítésen, szörpfőzésen és joghurtkészítésen – jutott eszembe, hogy bakker, nem mentünk el… Borzasztóan feledékeny vagyok.
Milyen szörpöt főztél? 😉 Én nagyon remélem, hogy lesz idén annyi málnánk, hogy legalább egy üveg szörp kijön belőle (nagyon szeretem a málnaszörpöt, de tavaly nem volt jó a termés apukáméknál sem, nekünk meg még túl kicsi volt a bokor, így nem lett szörp se). Eperből viszont idén rengeteg terem, már torkig vagyunk kb vele, tegnap le kellett fagyasztanom egy nagy zacskóval (télen milyen jól jön majd :D). A cseresznye viszont… hétvégén szedtük le az első adagot, de a rengeteg eső miatt szinte 80 százalékban már a fán lerohad :((( Pedig nagyon szeretem azt is, és akartam abból is fagyasztani.
Ja és a nem elfelejtés: Hát ugye idén egyszer már elfelejtettem egy logopédust, mikor Ninát csípőszűrésre vittem 😀 Azóta is isszuk a levét a logopédusnál (de erről később).
Viszont nekem megmondom őszintén, nagyon egyszerű a módszerem: van egy családi naptárunk, egy teljesen sima, heti naptár (csak családi fotókkal van minden hét kidekorálva), ez ki van rakva a kandallóra, a nappali közepén, és egyetlen szabály van: abba mindenki mindent AZONNAL beír, ahogy megtudja, hogy lesz valami esemény. Orvosi időpont, férj munkája, különprogramok, iskola dolgok, stb. Minden este és reggel csekkoljuk, és akkor tutira nem felejtünk el semmit (kivéve, ha nincs felírva… de az elmúlt három évben már sikerült mindenkit rászoktatnom, hogy írja be, úgyhogy ez mostanában szinte soha nem fordul elő). A sok naptárral az a baj, hogy az egyikbe beírom, a másikba nem, úgyhogy én mindent itt vezetek 🙂
Ja és a többi gyümölcs: Epret szedni a szedd magad epreskertekbe járunk, mert otthon nincs annyi, hogy kb 10 kg legyen rajta. (Otthon is van egy kis rész, csak nehéz tőle ezeket a pusztulat meztelencsigákat távol tartani. ) Annak egy részét megesszük, a többi megy lekvárnak.
A cseresznyefán amit tudtunk megettünk (vagyis inkább felzabáltunk) a rigók elől, bár a fa fele még tele van, de olyan magasan, hogy létráról is macerás. A sok esőtől csak megrepedtek a cseresznyék, szerencsére még nem rohadnak.
A sárgabarack elfagyott idén, viszont végre végre lesz őszibarackunk, nagyon jól áll a kis fa (kb. 3-4 éve ültettük.)
Málna is van, ha nem is sok, de inkább csak arra van, hogy aki arra jár, belakmározik belőle. Lehet, hogy ribizliszörpöt fogok még eltenni, mert azt nyersen csak én szeretem, és mindig sok marad.
Haha, na akkor én is leírom, ha már ilyen részletesen leírtad 🙂
Szóval nálunk az eperből ha nem is 10 kg, de mondjuk egy 3-4 összejönne 2-3 nap alatt, ha nagyon akarnék, főzhenték belőle lekvárt is kisebb adagokban – de anyósom már megcsinálta helyettem, ez minden évben az ő reszortja, úgyhogy hagyom működni. Ami terem, azt én most folyamatosan megsütöm süteménybe, esszük nyersen, és most már fagyasztom is, mert lassan a fülünkön folyik ki.
A meztelencsigák itt is pusztítanak, a kis dögök, de pont tegnap láttam ellenük egy házi praktikát, át is küldtem férjnek: a gesztenyék gubóiból kell ősszel betárazni, és azzal körberakni az ágyást (ez salátára volt eredetileg kitalálva, de szerintem eperrel is működhet, ha kevés van csak).
A cseresznye hát nagyon szomorú idén… de még csak múlt héten kezdett pirosodni, én remélem, hogy még lesz belőle valami.
Sárgabarackunk nekünk nincsen 🙁 A málna még csak gubós egyelőre, nem pirosodik egyáltalán – van viszont ribizlink és egresünk is a fekete szeder bokorról nem is beszélve. A ribizlin már volt 3-4 szem piros is 😉 Én amúgy abból a meggy-ribizli lekvárt imádom – kár, hogy a franciknál szinte sosincs meggy a boltban 🙁
Jól hangzik! Amúgy is mindig nézem a kertes képeidet is, nagyon szép, és a virágok is gyönyörűek benne.
De jó, hogy van aki befőzi neked az epret! Nálunk csak én csinálom a családban. Sőt, még én is szedem, igaz a nagylánnyal és a Kicsivel együtt szedjük. Nagy szedi, Kicsi eszi. (Egyszer elvittük a férjet is, akit kb. 1 óra után ki kellett támogatni az ültetvényből mert napszúrást kapott és rosszul lett.) Szóval jó sok meló van vele, de annyira jó, hogy házit lehet enni és magas gyümölcstartalmút.
Szegény férj :SSS Gonosz vagyok, de hangosan nevettem rajta.
Szedni amúgy mi is szeretjük, volt, hogy elmentünk itt kint és megszedtük az epret, fekete szedret, rebarbarát, stb és magunk főztünk belőle lekvárt. Nem is cska azért, mert házi, hanem mert cukor helyett xilitet tudtam bele használni, és fele-fele helyett 30-70 arányba tettem csak bele az édesítőt, hogy én is nyugodtan ehessek belőle.
Én eperből nem tudok annyit enni hogy túl sok legyen 🍓🍓Ilyenkor szezonban ebéden kívül csak azt eszek, imádom és bónuszként fogyok is pár kilót🙂
Asszem eszek is egy kicsit 😀 (bár engem mindig felfúj :SSS)
Szederszörpöt. Ez nem a bokron termő, hanem az eperfán termő szeder. Amit mi itt szederfának hívunk, tudod, ami a versben is van “feketén bólogat az eperfa lombja.”
Van nálunk két fajta is, és már elég nagyok, a fekete ráadásul nagytermésű (4-5 cm nagy duci szedrekkel) Imádjuk. Viszont hamar romlik, így szörp lesz belőle.
A fehér színű fának nem a nemesített része eredt meg, de meghagytuk, az is finom, csak kicsi, 1-2 cm-es termése van. Azt csak eszegetjük. Meg a rigók is. 🙂
Jól hangzik 😉 Nekünk csak bokros szedrünk van, tavaly már hozott is vagy 5-6 szemet :DD
A meggyrol jutott eszembe, hogy ahol dolgozunk, annak a varoskanak van egy nagyon jo nevu egyeteme, es annak van agrar resze is es ok honositottak meg egy magyar meggyfajtat, Balaton neven.
Sajnos egyaltalan nem olyan az ize, mint az otthoni meggynek, de azert eheto.
Ugyanitt tobb eve trend, hogy Nyirsegbol akacfat hoznak( bar eredetileg innen kerult Europaba meg a XVII.-ban), mert sokkal jobb minosegu, mint az amerikai. Pont a mult heten kert meg egy fazon, hogy mondjam el neki mi az a Nyírség( ugy volt le irva, hogy meg nekem is beletelt par masodpercre, mig rajottem, hogy nem egy ikeas butor fantazianeverol van szo, hanem a mi draga Szabolcsunkrol❤️),
mert a vevoinek el akarja mondani, hogy honnan szarmazik a facsemete.
Amugy a kaliforniai boraszatot is magyar bevandorlo inditotta el.
Es tailgate a neve a parkoloban, meccs elott tartott grillezesnek.
Nagyon amerikai😜.
Jajjj, ezeket a kommentek olvasva csak nyelek nagyokat. Én sajnos durván allergiás vagyok az eperre, málnára, és minden aprómagvas gyümölcsre. Konkrétan ha hozzáér a számhoz, már dagad is fel, ha megenném, megfulladnék. Most már odáig jutottam, hogy kézzel sem érhetek hozzá. Egyszer epret mostam a gyerekeknek, és felhólyagosodott a kezem, orvos lett belőle. Pedig imádtam, 14 éves koromig ehettem, akkor jött ki. 🥺
Hm, fura amit írsz… hogy néztek ki azok a hólyagok? Aprók voltak, szinte alig láthatóak? Pár napja ilyenek vannak a jobb tenyeremen… fogalmam sincs, mik lehetnek.
Nekem tűzpiros volt a kezem, és ilyen nagyon apró hólyagok voltak rajta. Én már brutál allergiás vagyok rá sajnos, de nem elképzelhetetlen, hogy neked is az. Nagyon tud allergizálni. Nekem szódabikarbónás vízbe átatással, és erős allergiagyogyszerrel húzódott le.
Bármelyik poszt alatt lehet tovább beszélgetni 🙂 De persze, lesz majd egy utolsó-utolsó, ami free talk lesz 😉
Lássuk meg, hogy mit hoz a nyár, mit az őszi hónapok, és meglátom, mennyit tudok majd írni/beszámolni. Pl a műtét után mindenképp fogok írni, ez 100%.
Elnézést, én lemaradtam, Shadow be akarja fejezni a blogot? 😯😟
Lassan véget ér, igen 🙂 Vagy hogy stílusosabb legyek:
https://www.youtube.com/watch?v=mumX_WmkxWI
:D:P
Kénytelen vagyok abbahagyni, és nem csak azért, mert lejár a fél év, amit vállaltam, hanem mert nem tudok annyi időt fordítani mellette a fotózásra meg az ezzel kapcsolatos dolgokra, a vállalkozás indítására, amennyit kéne… márpedig muszáj, hogy időt szánjak rá, mert abból (remélhetőleg) meg fogok tudni élni a következő években, a blogolásból meg sajnos nem lehet 🙁 Amúgy a 75. rész kommentjei között veséztük ezt a témát, ha gondolod, olvasd vissza…
De ne aggódj, ahogy most látom, még 13 rész lesz addig – most tartok a 88. résznél a vázlatokban, szerintem meglesz a 90 😉
Óóó, sajnálom..😒 de amúgy bízom benne, hogy úgysem bírod ki 😝😝😝 és valamilyen formában később is fogsz jelentkezni.
(Bocs, a zenét képtelen voltam meghallgatni, nekem ez nagyon nem a világom, ebből a stílusból én 30 mp-re vagyok hitelesítve, azt is üveges szemmel várva, mikor szabadulok🙈)
Haha, ezek szerint csak nekünk vésődött be gimis korunkban ennyire a Hiperkarma 😛 Mindegy, a lényeg úgyis az első sor volt, a poén kedvéért 😉
Meglátjuk… nem mondom, hogy soha többé egy sort se írok, de egyszerűen tényleg az van, hogy vagy naplózok (írok bármi mást), vagy fotózgatok-retusálok-vállalkozósdit játszok, de a kettő együtt jelenleg nem fér bele 🙁
Ami a focit illeti mi sem vagyunk egy nagy meccsnèző család. Pontosabban èn apukámmal règen rengeteg nagy meccset nèztem, de a fèrjem nekem sem nagyon szereti. Csak eb,vb vagy magyar meccset nèz. Nem tudom milyen kaliberű meccsen voltak a fiúk, de mi most voltunk a Stadionban a Mo- Koszovó barátságos meccsen ès hát fantasztikus èlmèny volt. Rengeteg gyerekes család volt, szuper hangulat. Ez szerintem mèg egy anti- futball szeretőnek is nagy èlmèny.
Ez is valami francia bajnoki negyeddöntő vagy mi a fene volt, én nem jegyeztem meg. Mindenestre a fiúk azt mondták, hogy az eleje nagyon jó volt – a parkolós evés, a buszozás a stadionba, aztán a “show”, amit előtte adtak – ez mind nagyon tetszett nekik. Persze mikor már fél órája tartott a meccs, akkor mentek volna haza 😀
Szerintem amúgy még így is nagy élmény volt nekik, mert pont múlt héten mondták a kocsiban valahova menet, hogy mikor mentek a skandálások a meccsen, az milyen vicces volt, és skandáltunk is együtt utána, még magyarul is megtanítottam nekik a Ria Ria Hungáriát meg 1-2 másikat.
Meghát azért hatvanezer embert egy helyen látni, az önmagában is eléggé masszív élmény 😉
Férjemnek és a gyereknek bérlete van focira. Ezer program van, meccs alatt is, így ha unja a gyerek, lemegy játszani. Mindig vannak kóstolók is vagy rengeteg nyerős cucc.
Én antisport ember vagyok. Egyszer rávett a férjem, hogy én is elmenjek, de végig olvastam egy újságot (még okosteló előtt), ami szerinte ciki, így többet nem hívtak.
Kedvencem: előttem 2 férfi ült, egymás felé fordulva beszélgettek. Egyszer csak action volt, mindenki felugrott a lelátón, ordított, fújjogott stb. 2 férfi azonnal félbehagyta a beszélgetést, hangosan fújjogtak, rázták az öklüket, megkérdezték egymástól, hogy “te láttad, mi történt” “nem” “nem baj, akkor is fúúúúúúj”
Sírtam a röhögéstől 😂
Még meggondolhatod magad a blogolás abbahagyásával kapcsolatban, ugye? Mi is hiányoznánk neked, fogadjunk!
Ahh, ne fájdítsd a szívemet, így is nehéz lesz leállnom (hiába, függő vagyok 😅). És igen, hiányozni fog, hogy beszámolhassak az eseményekről, aztán meg mindenki reflektáljon rá… de muszáj lesz most az összes energiámat a fotózásba fektetnem, mert a blogolásból nem tudok megélni (abból meg remélhetőleg igen).
Jó, de ha függő vagy akkor ugysem olyan egyszerű lejonni a szerrol, meg csomó visszaeses is van egy elvono során, szal en bizakodok meg, rendben? 😊
Szerencse h Nálatok igy van a foci… Itt ugye ez az egyetlen sport amit űzni lehet minden olyan településen ami nagyobb mint ket ház… Nyilvan igy a nagy tolja, de tudod ez olyan gagyi, egysejtű bajor apukak önkéntes alapon edzik oket (ami kb egyenlő a partvonal menti frocsogessel) de hat mindenki focizik, uh a fiamnak is kell (tiltom h fejeljen) egyelőre kapuban all. Remélem megunja es nezhetunk vmi ertelmesebb sport után 😊
Na de a lényeg, olyan drágák a focimeccsre a jegyek, es kb nem is lehet kapni… Szörnyű.. Pedig ugye a gyereket érdekelné (kivancsi lennek itt is toljak-e a grillpartit a parkolóban😊) de gyanítom csak a sör fogyna… Szal egyelőre esélytelen elvinni őt meccsre.
Olimpiára mentek végül?
Remélem 36-ra tenyleg kandidal Németország (akkorra visszajon Európába az olimpia) es akkor meg oldódik h ott lehessek, ha mar most idén Párizs kimarad.
Nem szép tőled, hogy vissza akarsz lökni a káros szenvedélyembe :DDD De persze, lehet, hogy lesz majd 1-2 bejegyzés, csak nem napló… tényleg muszáj időt szakítanom a többire is, mert szó szerint a nyakamon állnak, és egyre jobban szorongatnak.
Érdekes, amit a fociról írsz… szinte már látom magam előtt a sörhasú bajor apukák hordáit a pálya mellett 😀 Amúgy erre a meccsre a jegy nem volt drága, 25 euró/fő volt… viszont fél nap se kellett, minden jegy elkelt.
Nem tudunk menni az olimpiára, mert pont kettőbe vágná a nyaralásunkat… a fiúk megint júli közepén mennek haza apámmal, mi a két kicsivel utánuk júli 30-án. Értelmetlen lenne pár nap múlva visszajönni 🙁 Pedig tényleg tök szívesen mennék, de nagyon rossz időpontban van számunkra.
Ha tényleg lesz 36’os német olimpia, akkor arra már jobban rákészülök 😉