December 12., kedd
A temetés utáni másnapon meglátogattuk Nina keresztszüleit. Az ötéves kis “keresztnővére” óvodába sem ment aznap, annyira várta, hogy láthassa az ő “kereszt-testvérét”.
Elképesztő, hogy T. mennyit komolyodott nyár óta…. okos és kedves ötévessé cseperedett. Nina pedig annyi csókot, ölelést és szerelmes nézést kapott tőle és a keresztanyjától, hogy alig bírta a szeretet eme kitörő megnyilvánulásait fogadni – pedig szokva van a naponta többszáz puszi fogadásához a tesóitől és persze tőlünk.
A keresztapjától viszont kétszer is elsírta magát, mikor közelíteni merészelt hozzá. Nem derült ki, mi a baja vele – lehet, hogy túl sok volt neki tegnap a temetésen az idegen (férfi)arc, és így jött ki rajta a dolog (vagy csak a szemüvege volt túl ijesztő).
“Ötvenegyedik rész – Home sweet home” bejegyzéshez 32 hozzászólás