
37. hét
Április 9. Húsvétvasárnap. 6:19-kor a Kicsire ébredünk. “Ham-ham” – közli még félálomban, és nem, nem elég, hogy a konyhában megkapja a szokásos bögre kakaóját, mert rögtön utána tovább reklamál, hogy ő enni is akar. Mostanában szinte minden reggel az éhségre kel fel – nyilván azért, mert vacsorára nem eszik eleget, jobban erőltetni viszont nem tudom neki az evést este. Mindegy, majd alakul még ez is.
A konyhaablakból kakaókészítés közben meglátjuk, ahogy a Középső keresztapja épp szórja el az udvaron a csokitojásokat a tojásvadászathoz, és a kutya is vele van – amitől a Kicsi persze megvadul, és azonnal ki akar menni az udvarra, úgy, ahogy van, pizsamában, hogy játszhasson a vavával. Alig bírom elterelni a témától egy mesekönyvvel.
“Váratlanul kitört a nyár – és én minden pillanatát élvezem” bejegyzéshez 28 hozzászólás