Augusztus 19., szombat
A tegnap esti jelenet a kutyás nővel sajnos mára se ment ki a Nagy fejéből. Már reggel azzal indított, hogy ő még mindig nagyon sajnálja azt a nénit, és ha nagy lesz, ő minden héten egy napot azzal fog tölteni, hogy az ilyen néniken segítsen. Újra átvettük, hogy néniket és gyerekeket bántani egy férfinak sem szabad, mert a testi erőnkkel visszaélni minden, csak nem szép, és aki mégis ilyet tesz, az nagyon buta.
– És a pokolba fog kerülni, igaz? – kérdezett bele a Középső, aki eddig csöndben hallgatott.
– Egészen biztosan – válaszoltam neki határozottan. Legalábbis én biztos oda küldeném az ilyen alakokat – tettem hozzá még gondolatban.
“Huszonkilencedik rész – Minden jónak vége szakad egyszer, a nyaralásnak is” bejegyzéshez 87 hozzászólás