30. hét, folytatás
Február 23., csütörtök. Reggel hétkor nekilátok dolgozni. Férj ilyenkor, ha reggeles vagyok és otthonról dolgozom, nagyrészt egyedül viszi a hátán az ébresztést-reggelit-öltözést-wcztetést-fogmosást és én csak a “végén”, az indulás előtti utolsó, finoman szólva is zaklatott tíz percben szállok be, hogy minden táska, kulacs, sportcucc, dudu tutira meglegyen, és persze hogy elköszönjek tőlük. Ez általában 8:10-kor szokott bekövetkezni, hogy 8:20-ra odaérjenek az iskolai kapunyitásra. Addig azonban a laptoppal az ölemben meghúzódom a kanapén, igyekszem úgy tenni, mintha ott se lennék és csak hallgatom, ahogy zajlik az élet.
Mielőtt tovább olvasnál, kérlek járulj hozzá a blog működéséhez egy egyszeri összeggel a https://www.gofundme.com/nina-naploja oldalon, vagy kérj forintos átutalást, és aztán jelentkezz be. Minden ezzel kapcsolatos adatot megtalálsz az Információ fül alatt.
“Úgy nézek ki, mint egy random ruhadarabokba beletuszakolt liszteszsák” bejegyzéshez 105 hozzászólás