Augusztus 4., hétfő
Hajnalban megint arra ébredtünk, hogy a Kicsi mellettünk alszik a hideg földön… Istenem! Csak arra tudok gondolni, hogy azért csinálja ezt, mert a nap közbeni sok rosszalkodás és az erre válaszként kapott kiabálások és leszidások után valahogy mégis kapcsolódni akar hozzánk – de annyira azért nem bátor, hogy fel is ébresszen minket és közénk feküdjön.