Augusztus 4., hétfő
Hajnalban megint arra ébredtünk, hogy a Kicsi mellettünk alszik a hideg földön… Istenem! Csak arra tudok gondolni, hogy azért csinálja ezt, mert a nap közbeni sok rosszalkodás és az erre válaszként kapott kiabálások és leszidások után valahogy mégis kapcsolódni akar hozzánk – de annyira azért nem bátor, hogy fel is ébresszen minket és közénk feküdjön.
Mielőtt tovább olvasnál, kérlek járulj hozzá a blog működéséhez egy egyszeri összeggel a https://www.gofundme.com/nina-naploja oldalon, vagy kérj forintos átutalást, és aztán jelentkezz be. Minden ezzel kapcsolatos adatot megtalálsz az Információ fül alatt.
“Balatoni kalandok 2.” bejegyzéshez 12 hozzászólás