2024. június 19. szerda
Álljon itt hivatalosan is, az örökkévalóságnak dedikálva: ma jött el a napja annak, hogy Nina egyedül felállt és megtette élete első önálló lépéseit!!
Először a Középsővel, aztán velem, aztán az apjával játszotta el pontról pontra ugyanazt a forgatókönyvet, ami kb így nézett ki: épp letettem volna a karomból a földre, mert mindkét kezemre szükség lett volna valamihez egy pillanatra – ám ahelyett, hogy ő leült volna a földre, mint ahogy ilyenkor szokott, most nem engedte, hogy leültessem a fenekére. Helyette megragadta a kezemet, erősen belekapaszkodott, és ebből az álló pozícióból nekiindult a folyosón, aztán meg sem állt vagy tíz lépésig! Annyira cuki volt!!
Gyorsan hozzá is teszem, hogy e jeles alkalom után heteken át nem ismételte meg újra a nagy attrakciót… hiába várta mindenki. Helyette buzgón négykézlábazott és a világért nem állt volna fel.
“Nyári kalandok – első rész” bejegyzéshez 19 hozzászólás