Június 2., vasárnap
Másnap reggel fél kilenc előtt keltem. A Nagy még békésen aludt mellettem – a kintről beszűrődő zajokból ítélve viszont a többiek már mind fenn voltak. Kimentem.
Nina túláradó boldogsággal négykézlábazott felém, ahogy a nappaliba léptem és úgy mosolygott rám, hogy muszáj volt azonnal felkapnom, és magamhoz ölelnem. Egy pillanatra megpihentettem az arcomat puha és jószagú babaságában, ő pedig úgy nyugodott el a vállamra hajtva a fejét, mintha valami szerelmespár volnánk. Imádom, hogy van nekem – de nagyon időigényes elfoglaltság ám a kisasszony 😀 Onnantól kezdve, hogy az ölembe vettem, egy pillanatra se hagyott másra koncentrálni: jött velem fürdeni, kakaót inni, reggelit csinálni, ruhát válogatni…
Mielőtt tovább olvasnál, kérlek járulj hozzá a blog működéséhez egy egyszeri összeggel a https://www.gofundme.com/nina-naploja oldalon, vagy kérj forintos átutalást, és aztán jelentkezz be. Minden ezzel kapcsolatos adatot megtalálsz az Információ fül alatt.
“Nyolcvankilencedik rész – Bokaficam, babafotózás és a Barátok Órája” bejegyzéshez 11 hozzászólás