Május 19., Pünkösdvasárnap
Hogy mi hogy csináljuk, hogy egész reggel a gyerekek nyomában járunk, folyamatosan azt mantrázva, hogy “öltözzetek-készüljetek-mostál már fogat?- menj pisilni” – és mégis valahogy mindig késve indulunk el a végén?! Egyszerűen érthetetlen – töprengtem magamban, miközben erősen szaporáztam a lépést a templom fel.
A fiúknak ugyanis – Pünkösdvasárnap révén – kötelező mise volt. És bár alapból csak a két nagynak kellett volna mennie, úgy döntöttem, a Kicsit is magammal viszem – egyrészt azért, mert tudtam, hogy otthon úgyis csak összeveszne az apjával, másrészt meg azért, mert most már elég nagy hozzá, hogy elkezdjük az ő templomba szoktatását is.
“Nyolcvanhatodik rész – Tombolaárusok, mini tornászok és sötétben epret termesztők hete” bejegyzéshez 57 hozzászólás