November 1., szerda
Negyed nyolcig alhattam! A Kicsin és rajtam kívül már mindenki fent volt, még a baba is, mire reggel kijöttünk a szobánkból.
Miután így elment az idő, és férj nem ébresztett fel, úgy döntöttem, hogy ma nem megyek be a céghez, mert már csak késve érnék be – és őszintén szólva tök fölösleges is bemenni. Férj is csak adta alám a lovat, mondván: úgyis halottak napja van, meg őszi szünet, vagyis senki se lesz bent, aki ellenőrizhetne (de ha igen, az se érdekel már igazán).
Úgyhogy úgy döntöttem, maradok. Ninát magam mellé vettem az ágyba és míg én a teámat kortyolva a gépemen böngésztem a felgyűlt emaileket, ő mellettem játszott. Rájött, hogy ha rácsap a kezével a lepedőre, az hangot ad ki, és ez rendkívüli mód tetszett neki.
“Negyvenötödik rész – A verseny, amin ott is voltunk, meg nem is” bejegyzéshez 15 hozzászólás