Szeptember 1., péntek – A hipotetikus évkezdés
A földön alvós éjszaka után másnap reggel legalább hagytak aludni, és csak kilenckor keltettek fel.
Bár ez így nem pontos megfogalmazás. Valójában az történt, hogy a Kicsi hirtelen teljes súlyával rám ugrott, az apja pedig már hiába kapott utána. Nem mondhatnám, hogy egész életemben ilyen extrém ébresztőre vágytam… a szívem majd kiesett ijedtemben.
Egy jó félóra volt, mire nagy nehezen összekapartam magam, annyira fáradt voltam. Hiába volt péntek, nekem totális szombat hangulatom volt. És hiába volt szeptember elseje, mert itt aztán se iskolakezdés, se évnyitó nem volt. Mondjuk az évnyitó, mint olyan tudtommal nem is létezik a franciáknál – legalábbis én még egyetlen intézményben se találkoztam ilyennel az elmúlt években.
“Harminckettedik rész – Elkezdődött az iskola, végre nyugi van! (Ja nem)” bejegyzéshez 44 hozzászólás