Május 17., szerda
A vendégszobában töltött éjszaka után másnap reggel ugyanabban a pózban ébredtem, mint ahogy lefeküdtem. Furcsán kipihent voltam… a szobába pedig már besütött a nap. Megnéztem, mennyi az idő – te jó ég, már negyed nyolc! – aztán felvánszorogtam a nappaliba.
A három nagy már ott ült az apjukkal szép csendben a kanapén és mesét néztek… Azt hittem, felrobbanok!
Mielőtt tovább olvasnál, kérlek járulj hozzá a blog működéséhez egy egyszeri összeggel a https://www.gofundme.com/nina-naploja oldalon, vagy kérj forintos átutalást, és aztán jelentkezz be. Minden adatot megtalálsz az Információ fül alatt.
“Hatodik rész – Rettegés” bejegyzéshez 17 hozzászólás