28. hét, folytatás
Február 9., csütörtök. Az indulás napja. A gyerekekkel direkt megbeszéltem szerda este a fektetéskor, hogy másnap reggel aludjanak, ameddig csak tudnak, minél tovább, annál jobb, és azt is, hogy NEM nézünk mesét reggel, hiába van szünet. Akkor még sűrűn bólogattak.
A valóságban persze NYILVÁN ezen a napon kellett hajnalban kukorékolnia az összesnek.
A Kicsi kezdte, már 4:30(!)-kor. Az apja bement hozzá, aztán gondolta, csinál neki egy cumisüveget, attól majd visszaalszik. De amíg elment a konyhába elkészíteni a “kakkót”, a fiatalúr önállósította magát, és ahelyett, hogy a szobájában várt volna, hálózsákban tipegve elindult utána a folyosón.