Június 1., vasárnap
Másnap hajnali háromkor ismét a mosómedvékre ébredtünk. Ez már a második olyan hajnal volt, hogy rájuk keltünk fel – de ez alkalommal mintha nem is csak a tetőn (vagy a padlástérben?) rohangásztak volna, hanem a padlóban is… ez talán még félelmetesebb volt, mint a fejünk feletti, folyamatos kaparászás (lelki szemeimmel már szinte láttam magam előtt, ahogy egyszer csak ránk zuhan a plafon és vele együtt az egyik kis drágaság… azt hiszem, akkor kaptam volna tényleg szívrohamot).
Hajnali öt múlt… legalább egy picit tovább aludtunk, mint tegnap. A fiúk még horpasztottak… nem is csodálkoztam rajta, nagyon kimerültek előző nap.
Mielőtt tovább olvasnál, kérlek járulj hozzá a blog működéséhez egy egyszeri összeggel a https://www.gofundme.com/nina-naploja oldalon, vagy kérj forintos átutalást, és aztán jelentkezz be. Minden ezzel kapcsolatos adatot megtalálsz az Információ fül alatt.
“Úti beszámoló, RENGETEG képpel – akarom mondani, kalanddal” bejegyzéshez 58 hozzászólás