“Úgy éreztem, megfordult velem a világ” – Nina szüléstörténete a férj tollából

Ma van Nina első születésnapja. Ennek örömére Férj végre nekiült, és hosszas nyüstölés után végre befejezte az épp egy évvel ezelőtt elkezdett írását.

A nagy művet, melyből kiderül, hogy élte meg a lánya születését, én is csak pár nappal ezelőtt olvashattam el – és amennyire sokat nevettem az elején, annyira megkönnyeztem a végét. Fogadjátok hát ti is szeretettel első (és valószínűleg utolsó) bejegyzését a naplóban.

Mielőtt tovább olvasnál, kérlek járulj hozzá a blog működéséhez egy egyszeri összeggel a https://www.gofundme.com/nina-naploja oldalon, vagy kérj forintos átutalást, és aztán jelentkezz be. Minden ezzel kapcsolatos adatot megtalálsz az Információ fül alatt.
Shadow

Szerző: Shadow

Az oldal fenntartója és egyben szerkesztője, írója.

““Úgy éreztem, megfordult velem a világ” – Nina szüléstörténete a férj tollából” bejegyzéshez 42 hozzászólás

  1. A téma borzalmas volta ellenére is üdítő volt olvasni a férjed szemszögéből is a történteket, belelátni kicsit az ő oldaláról is a családotok életébe. Kellemesen meglepett az is, hogy milyen jól ír ő is. Nagyon különleges volt ez a rész, köszi, hogy olvashattam 🙂
    Te hogy vagy? Az első évfordulók (nekem legalábbis) mindig emocionális hullámvasutat jelentenek főleg ilyen komplex érzéseket kiváltó eseményeknél, mint nektek Nina születésének körülményei.
    Isten éltesse Ninát! 😊

    1. Na majd megmondom neki, hogy üdítő volt őt olvasni utánam 😀 Épp tortáért van el, de nemsokára hazaér – és természetesen szuper kíváncsi rá már tegnap este óta, hogy fog tetszeni majd a blog közönségének az ő írása 😛 Azért hozzáteszem jóóó sok mindent ki kellett húznom, hogy értelmezhető hosszúságú legyen, és ne kanyarodjunk el mindenfelé 😉 De amúgy szerintem is egész jól sikerült.

      Teljesen igazad van abban, hogy ez az első évforduló egy érzelmi hullámvasút… mondjuk nekem nem is igazán ma csapódott ez le, hanem péntek este, mikor az írását leültem elolvasni. Akkor hirtelen minden visszajött, hogy hogy éreztem magam akkor, illatok, ízek, minden. Sírtam is egy kicsit… de közben meg itt van ez a gyönyörű nagylány, és el se hiszem, hogy már el is repült egy év.

      Férjjel beszélgettünk erről, és neki is nagyon ambivalens ez a dolog, hogy ünnepelnünk kéne ma – de azért még nagyon közeli az emlék, és még nem tudunk elvonatkoztatni attól, hogy életünk egyik legborzalmasabb napja volt az a tavalyi.

      De délután, ha hazajönnek a gyerekek, ünnepelni fogunk, és remélem, hogy a sok jó emlék, ami innentől kezdve ehhez a naphoz fűződik majd, felülírja azt az egy rosszat 🙂

      1. Jól ír a férjed is, annyira aranyos, ahogy gyakran használtok ugyanolyan szofordulatokat. Ti már nagyon összeértetek. :)). Jó volt olvasni az ő szemszögéből a tortenetet és hogy ő mit élt át. Az is érdekes, hogy ő hogy latja a szuleidet, szerintem neki meg nehezebb lehet anyukád közelében, a megfogalmazasa annyira szivszoritó.

        1. Hát az biztos, hogy mi eléggé összeértünk az évek alatt 😀
          Na igen, nem spórolt a leírással… mostanában egyre nehezebben viseli anyámat (és ő is őt), pedig mikor járni kezdtünk, még nagy volt kettejük közt az összhang. Akkor kezdődtek a problémák, mikor megszülettek a gyerekek 🙁

  2. Gratulálok a férjednek, irtó tehetséges ő is. Amennyiben a kertészkedés, építkezés stb helyett /mellett van szabad ideje, szívesen olvasnék tőle 🙂 és szerintem irtó klassz, hogy így értékel/elismer Téged nőként.

  4. Ez most egy extra meglepetés volt, és nagyon jó volt olvasni. Meglepően jól ír Férj, és imádom, ahogy néha elkalandozott a nagymamája otthonkája meg hasonlók felé. 😁 Add át neki, hogy ez egy különleges élmény volt, és nagyon tetszett. Eddig mindig csak a Te írásaidból jött át a jelleme, már akkor is éreztem, hogy nagyon hasonló lehet az én Páromhoz (hiába, az a sváb vér 😁), de így még jobban kirajzolódott. Mivel már évek óta olvaslak, és néha már azt hiszem, hogy ismerlek titeket, ez az írás sokat tett ehhez az érzéshez. Köszönöm a Férjednek, bár szörnyű eseményekről írt, de jó volt olvasni. Libabőröztem és hát nem is én lennék, ha nem könnyeztem volna meg. ☺️ Még vagy kétszer tuti újra fogom olvasni. 😊

    Ninának nagyon boldog születésnapot kívánok! ❤️

    1. Az a jó sváb vér, ezen hangosan felnevettem. Bennem is van egy adag, nagypapám részéről… ezért van az, hogy az esetek 99 százalékában nem tudom addig jól érezni magam, míg be nem fejeztem a dolgaimat. Aztán van az az egy százalék, mikor hagyom a francba az összeset, és csakazértis leülök pihenni 😛

  8. Sírtam Shadow tavaly, mikor kiírtad mi történt, és sírok most is.

    Ninát Isten éltesse, és Téged is , ez a 2. szülinapod, azt hiszem nem túlzok ezzel. Gondoltam, hogy írsz ma “soronkívül”, de erre nem számítottam, igazi szülinapi meglepetés lett ez nekünk, mondhatom. Részemről nagyon köszönöm a párodnak, úgy érzem nem leszek ezzel egyedül. Férjednek még annyit, ha egyszer munka nélkül marad, adja nyugodtan írásra a fejét Ő is. Meg fog élni belőle.

    1. ❤️🥲 Mindenképpen meg akartam emlékezni erről a napról, még ha nem is sikerült behoznom magam a szülinapra, hogy valós idejű legyen 🙂 Azért is nyüstöltem férjet igen erősen (khm), hogy ha már én nem tudom megtenni, amit eldöntöttem, akkor legalább így lepjelek meg titeket 🙂
      Haha, rendben van, majd nyitunk egy közös írókolóniát ;))

  9. Még annyit, hogy írhatnál arról, hogy Te hogy vagy az eltelt év után. Fizikailag pl. …. stb. Tényleg elkerültek-e a hormonális változások, ahogy ígérték, …ilyesmikre gondolok. Akár egy kommentben. Ha nem túl indiszkrét a kérdés.

    1. Nem indiszkrét, dehogy! Engem is érdekelne hasonló esetben, hogy mi lett a “vége” a dolognak 🙂

      Egyelőre elkerültek, igen, és teljesen jól vagyok “nőgyógyászati” szinten. Még az is bejött a dokinak, hogy havonta 1-2 napon van egy kis minimális, rózsaszínes folyásom, amikor a menstruációnak kéne jönnie – de tényleg annyira minimális, hogy még betétet se érdemes betenni. A test (pontosabban a méhnyak) emlékszik szerinte. Azt pedig kifejezetten élvezem, hogy nem kell minden hónapban szenvednem az ötnapos vérzéssel, első nap fájdalmakkal, második-harmadikon meg erős vérzéssel, aztán már “csak” a fáradtsággal, stb stb. És hogy emiatt nincs az, mint pl Kornél születése után, hogy mikor végre belelendülnék pl a sportba, akkor van egy hét, amit kb teljesen ki kell hagynom, mert örülök, hogy élek (kis túlzással). Mindig “ugyanúgy” vagyok – mondjuk férjem azért ezzel vitatkozna, mert szokta mondani, mikor nagyon ingerlékeny vagyok, h biztos most kéne megjönnie, és általában tényleg be is jön neki 😛 :S
      Azt pedig kifejezetten élvezem, hogy nem kell parázni nem kívánt terhességen – egyáltalán azon, hogy most azért van-e hányingerem, mert lehet, hogy terhes vagyok, stb – védekezésen, mikor jön meg, ilyeneken.

      Lelki szinten… hát ugye azt mind tudjátok, hogy el kellett gyászolnom azt, hogy többé már nem lehet gyerekem, hogy Ninának nem lehet kishúga. Ez egy be nem gyógyuló kis seb marad a lelkemen, de azt hiszem, nagyrészt ezen is túl vagyok… szóval összességében helyrejöttem, sőt, már annyira elhomályosodtak a műtét emlékei is, hoyg nem félek önként kés alá feküdni szeptemberben 😉

  10. Szeretnék a többiekhez csatlakozni. Nagyon szépen köszönöm ezt az írást, fantasztikusan jó volt a történtek ellenére is. Vicces, èrzelmes, megható.
    Kívánok nagyon boldog születésnapot a kisasszonynak ès sok boldogságot az egèsz családnak!❤️

  11. Én is köszönöm a meglepetést. Nagyon tetszett, a stílusa és a látásmódja is. Akkor is nagyon megrázott, ami történt veletek, most újra előjött ez az érzés. Jó, hogy túl tudtatok lépni rajta. Ninának boldog születésnapot!

  13. Ninának gratulálok a szülinapjához, Férjnek a beszámolóhoz (egyúttal üzenem, hogy Julcsi mamán otthonka volt), Shadow neked pedig a férjedhez (és hogy nem szerepel az utolsó mondatodban a vaszektómia szó 😛 )

    1. 😛 Ennek én is örülök – nem szerettem volna, ha férj egész további életében mindenkinek ezt mesélgeti (nem mintha most nem ezt tenné… múltkor voltunk a barátainknál, és nekik is előadta ezt az “utolsó mondata is az volt” sztorit. Mire a barátnőm elmesélte, hogy nemrég halt meg a nagypapája, és bár nem lett öngyilkos, de hagyott búcsúlevelet, mert valahogy megérezte, hogy eljött az ideje. Felolvasta a levelet, és annyira cuki volt a bácsi, mert a “nagyon szeretlek titeket” és “gyönyörű életem volt, amit nektek köszönhetek” mellett az is ott szerepelt, hogy mondják le az időpontját X. orvoshoz, és a takkernőt is értesítsék, hogy jövő héten már nem kell jönnie. Mindez névvel, telefonszámmal. Szerintem ez annyira szép utolsó gesztus ❤️

  16. Isten éltesse Ninát!❤️ Titkon reméltem,hogy a Férjed írása lesz a meglepetés,amihez én is gratulálok! És nektek is,mert az ő írásából is az jön át, hogy Ti egy igazán jó páros vagytok! Sok örömöt és boldogságot kívánok nektek!

  17. Nagyon boldog, vidám szülinapot kívánok Ninának, és sok boldogságot mindannyiótoknak. Kitűnő írást olvashattunk férjedtől, tényleg jó páros vagytok. Szívszorító, ahogy leírja a veled történteket. Engem többek között nagyon megfogott, az irántad való aggódása, és az is, ahogy igyekezett haza a fiúkhoz, hogy megnyugtassa őket. Igazi minta apa🥰

    1. :)) Hát hogy mintaapa-e, azt nem tudom, de az irántunk való érzései tagadhatatlanok. A tűzbe menne bármelyikünkért ☺️
      Nina egyébként ma ünnepelt, nem tegnap, mert ma itt munkaszüneti nap van… sőt, valójában csak hét-kedd volt munkanap, innentől már mindenki szabin van jöbő hétfőig 🙂 Úgyhogy egy szép, nyugis napot tudtunk csinálni… holnap pedig utazunk Belgiumba 😀

  18. Isten éltesse Ninat, téged is, mert bizonyos értelemben újjászülettél. Gyerekem mellett éltem át hasonlot, mint a férjed. Ott volt a gyerek az intenzíven lelegeztetőgepen, lorugasnyi altatót toltak belé, nem tudtam, mitől került ilyen allapotba s igazából az orvosok sem. Életem legszornyűbb élménye.

      1. Régen volt. Nem sokkal covid előtt. Gorcsrohama volt, epilepsziához hasonló, de nem az. A dokik szerint legvaloszinűbb, hogy allergiás roham volt a penicillintől, amit életében először akkor kapott. Szörnyű volt, míg ki nem jött a mentő. Utána se volt sokkal jobb, de azért mégiscsak szakértő kezekben volt.

  19. Boldog születésnapot Ninának, és jó utat nektek Belgiumban, egyetek sok csokit és igyatok meggyes sört!
    Az írás kifejezetten jó lett, igaz nem olyan gördûlékeny mint a tiéd (bocsi férj!), de ez lehet, hogy a kivágások miatt. Jó volt egy másik nézöpont, kiegészítette.

    Vélemény, hozzászólás?