Február 10., szombat
Hat óra múlt… férj óvatosan behozta a szobánkba Ninát – aki kivételesen nem bújt hozzám. Helyette nyugtalanul fészkelődött össze-vissza, hiába próbáltam magamhoz húzni… helyette inkább megpofozott a kis ökleivel.
Aaaa.
Fáj a fejem – vettem számba a kínjaimat – és az ujjam is lüktet. Meg is dagadt – konstatáltam, ahogy lenéztem rá. Nagyszerű.
Kivittem Ninust, hogy átpelenkázzam. Dagadt hüvelykujjammal igyekeztem úgy navigálni, hogy ne érjen hozzá semmihez, mert még a legapróbb érintés is olyan volt, mintha a húsomat szaggatnák (ami igaz is volt, tekintve, hogy semmi bőr nem fedte a kitüremkedő belsőségeket). Szuper ezzel a kézzel bármit is csinálni.
“Hatvanharmadik rész – Karnevál, vívóverseny, Valentin-nap és hamvazószerda…ezen a héten sem unatkoztunk egy csöppet se” bejegyzéshez 35 hozzászólás