Október 3., kedd
Hajnali ötkor arra ébredtem, hogy Nina nyekereg… adtam neki egy cumit, amitől szerencsére visszaaludt. Legalább ő. Mert miután valamennyire magamhoz tértem a hirtelen ébredés után, bosszúsan konstatáltam, hogy fáj a torkom és az orrom is be van dugulva. Jól benáthásodtam… csak tudnám mitől.
Ilyen állapotban nem volt kedvem reggel futni menni, ahogy eredetileg terveztem, úgyhogy miután leadtam a fiúkat a suliban, csak sétáltam egy nagyot, hogy azért valamennyire formában maradjak… így is minden tagom sajgott az elmúlt napokban szerzett izomláztól.
Mikor hazaértem, férj, aki a redőnyösöket várta otthon, a babával a kezében a teraszon fogadott. Együtt nézegették a virágokat. Átvettem tőle a kisasszonyt, és bevittem magammal, aztán letettem a játszószőnyegére, hogy meg tudjak reggelizni. Újabban “beszél”, ha nem tetszik neki, hogy nem vagyunk ott vele: most is hosszú tirádákat adott elő babanyelven, amiért nem vele játszom, hanem merészeltem leülni enni. Szupercuki volt 🙂
“Harmincnyolcadik rész – A részletekben megtartott születésnap” bejegyzéshez 26 hozzászólás