Szeptember 18., hétfő
A Kicsi viszonylag korán, már fél hétkor elkezdte mondani, hogy keljünk fel. Épp meg akartam győzni, hogy még egy kicsit feküdjünk vissza, mikor rákezdett az eső. Dörgött-villámlott, amitől kellően sötét lett az ég is – én meg orvul azt reméltem, hogy ezzel meggyőzhetem, hogy még éjszaka van – de nem lehetett hatni rá, hiába mutattam neki, hogy a napocska se kelt még fel, feküdjünk mi is vissza.
Mielőtt tovább olvasnál, kérlek járulj hozzá a blog működéséhez egy egyszeri összeggel a https://www.gofundme.com/nina-naploja oldalon, vagy kérj forintos átutalást, és aztán jelentkezz be. Minden ezzel kapcsolatos adatot megtalálsz az Információ fül alatt.
“Harmincötödik rész – Négy gyerekkel a fogorvosnál – a hátamon csorgott a víz, mire végeztünk” bejegyzéshez 25 hozzászólás