Szept 4., vasárnap. Hajnali ötkor a Kicsire ébredek….. “Anaaaa!” – mondja, de mikor bemegyek hozzá, meggondolja magát és inkább a “mamamát” kéri, aki az apja, majd előzékenyen hozzáteszi azt is, hogy kokokó, hátha nem értenénk, miért van ránk szükség, engem pedig elutasítása jeleként hátra tol.
Na jó, ha már így esett, elkocogok inkább pisilni, mert nagyon kell már. Ez a terhespisilés hosszú távon nagyon demoralizáló… és hiába nem én etetek, persze már nem bírok visszaaludni, főleg, hogy a hasam alja is úgy feszül és nyom, mintha épp most akarna az összes belsőségem előtörni belőle egy ponton keresztül. Nagyon kellemetlen érzés… hogy okozhat ekkora fájdalmat valami, ami a terheskörlevél szerint még csak akkora, mint egy rizsszem?
Mielőtt tovább olvasnál, kérlek járulj hozzá a blog működéséhez egy egyszeri összeggel a https://www.gofundme.com/nina-naploja oldalon, vagy kérj forintos átutalást, és aztán jelentkezz be. Minden ezzel kapcsolatos adatot megtalálsz az Információ fül alatt.